Vadvilág
Mindig elképesztő látni mennyire alkalmazkodó-képes a természet. Bár az ember évezredek óta egyre szűkíti az életterét, a vadvilág ezernyi módon képes alkalmazkodni az emberi jelenléthez és tevékenységhez, amely tevékenység többnyire csak pusztulást és visszaszorulást hoz a számukra.
Elég, ha csak a milliós nagyvárosokban is fennmaradni képes madarakra gondolunk, bár talán nekik kicsit könnyebb a dolguk. De a vadvilág nagyszerű túlélési képességének kiváló példája lehet, mondjuk a mosómedve, amely állat szinte elmaradhatatlan lakója a kisebb-nagyobb Észak-Amerika városainak.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, csak a tisztán látás kedvéért, hogy sok vadállat már szinte nem is tekinthető vadállatnak, olyannyira függővé vált az emberi jelenléttől.
Banális, de érzékletes példa lehet a galamboké, amelyek tulajdonképpen szabadon vagyis vadon élnek, de az emberi tevékenység nélkül éhen halnának, olyannyira megszokták, hogy táplálékukat maradékokból szerezzék be. Láthatjuk, az emberen a sor, hogy a vadvilág valóban vadként maradjon fenn…