Vagyonmegosztás az életközösség megszűnésekor és válás esetén

Akár a házasság elején, akár annak végén tart, a vagyonmegosztás kérdésének tudatos kezelése mindkét fél érdeke.

A békés rendezés, a tiszta helyzetek és az anyagi biztonság megőrzése érdekében, egyre többen döntenek úgy, hogy még időben írásos megállapodással szabályozzák a vagyoni viszonyaikat.

Mi az a vagyonmegosztás és miért fontos?

A vagyonmegosztás lényege, hogy a házassági életközösség vagy élettársi kapcsolat során közösen szerzett javakat és esetleges tartozásokat igazságosan felosszák a felek között. A házastársi vagyonközösség, a törvény erejénél fogva jön létre a házasság megkötésével és a közös élet során bővül minden olyan vagyonelemmel, amit akár közösen, akár külön-külön szereznek a felek.

A házasság megszűnésekor vagy még az életközösség alatt, ha a bíróság úgy dönt, ez a vagyonközösség is megszűnik és elérkezik a vagyonmegosztás ideje.

Élettársi vagyonjogi szerződés: miért ajánlott?

Sokan nem tudják, de élettársak esetén nincs automatikus vagyonközösség. Ez azt jelenti, ha nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, akkor a későbbi vagyonmegosztás során könnyen kialakulhatnak vitás helyzetek. Egy előrelátóan megkötött szerződés, hasonlóan a házassági vagyonjogi megállapodáshoz, jelentősen leegyszerűsíti a jövőbeni rendezést.

Dr. Mohos Gábor vagyonjogi ügyvédnél például 50.000 Ft-ért lehet házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés készíttetni.

A vagyonmegosztás formái: peren kívül vagy perben?

1. Vagyonmegosztás peren kívül

A legideálisabb, ha a felek megegyeznek és peren kívül megállapodnak. Ez történhet szóban, írásban, de ráutaló magatartással is, ha csak ingóságokról van szó. Ingatlan esetében viszont írásos, ügyvéd által ellenjegyzett megállapodás kell.

Ez a megoldás gyors, kevésbé költséges és elkerülhető vele a hosszan elhúzódó bírósági eljárás. Bontókereset benyújtása előtt kifejezetten ajánlott egy korrekt, igazságos vagyonmegosztási szerződés megkötése.

A vagyonmérleg elkészítése kulcsfontosságú, ami tartalmazza a külön és a közös vagyont, de az együtt vállalt tartozásokat is.

2. Vagyonmegosztás perben

Ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor bíróság dönt a vagyonmegosztásról. Ez általában hosszabb és költségesebb folyamat, különösen akkor, ha a felek nem tudnak megállapodni a vagyonmérleg tartalmában vagy az értékek megosztásában.

A peres eljárás során, a bíróság kizárólag a felek által benyújtott bizonyítékok alapján dönthet. Hivatalból nem folytat le bizonyítást, így minden dokumentáció előkészítése a feleken múlik.

Érdemes tudni, hogyha a válóperben nem rendezik a vagyoni kérdéseket, akkor később csak külön polgári peres eljárásban lehet azt megtenni, ami már újabb költségekkel és illetékkel jár.

Mi számít különvagyonnak?

Nem minden szerzett érték kerül automatikusan a közösbe. Különvagyonként kezelendő például:

  • amit valamelyik fél már a házasságkötés előtt birtokolt
  • amit öröklés vagy ajándékozás útján szerzett
  • egyes személyes használatú vagyontárgyak (pl. ruházat)

Mindezek mellett, természetesen figyelembe kell venni a vagyonosodás mértékét, a közösen vállalt hiteleket és az ezekből eredő terheket is.

Tudjon meg többet a témáról és kérjen szakmai tanácsot a mohos-ugyved.hu oldalon!

Kategória: Ügyvéd jog | Tags:

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk

A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez.

Bezárás